A szénhidrogén-feltárásra vonatkozó koncessziós pályázati eljárást érintő legutóbbi változások

A közelmúltban közzétett bányászati koncessziós pályázati eljárást érintő miniszteri rendelet értelmezhető annak jeleként, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hajlandó bizonyos, pályázati eljárást érintő változtatásokat végezni a 2013-as Pályázati Forduló után.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly őszi pályázati felhívása (Pályázati Forduló 2013) látszólag nem tett eleget azon cégek elvárásainak, amelyek Magyarországon szénhidrogén-feltárást biztosító forrásokhoz kívánnak jutni, mivel a korlátozott számú, pályázatra nyitott területnek nem sikerült jelentős számú ajánlatot bevonzania.

Azonban a közelmúltban közzétett 8/2014. (II. 18.) NFM rendelet, amely a bányászati koncessziós pályázati eljárásról szóló 81/2012. NFM rendelet (a Rendelet) helyébe lép, annak a jeleként értelmezhető, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hajlandó bizonyos, pályázati eljárást érintő módosításokat eszközölni.

Összességében kijelenthető, hogy a kiegészítés célja a meglévő szabályok részletezése és alapos kidolgozása annak érdekében, hogy az eljáráshoz nagyobb átláthatóságot biztosítson.

A Rendelet legjelentősebb változásainak összefoglalóját az alábbiakban olvashatja. Az alábbi intézkedések 2014. február 26-án léptek hatályba.

Mindenekelőtt, a pályázatok bizonyos tartalmi előírásait tartalmazó 6. §

(3) bekezdésének c), d) és e) pontjai alatt szereplő intézkedések törlésre kerültek.

Ezen változtatás alapja, hogy ezek az előírások túlságosan bonyolultnak bizonyultak a szénhidrogén-feltárás kontextusában való értelmezéséhez.

Például a koncesszió időszaka alatt elképzelt előzetes üzleti terv kiszámíthatatlan, mivel a pályázó cég egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy azon a szinten előre lássa, hogy a feltárás sikeres lesz-e, és ha igen, mekkora méretű.

Továbbá, a jelenlegi munkaerőpiacra gyakorolt várható hatások leírásának benyújtására vonatkozó előírás szintén irrelevánsnak tűnik, hiszen ilyen típusú műveletek tipikusan nem kívánnak olyan nagymértékű munkaerőt, amely jelentős hatással bírna a munkaerőpiacra. Végül, de nem utolsó sorban, az az előírás, miszerint a pályázónak ajánlatába kell foglalnia azt is, hogy mely vállalkozók vennének részt a feltárási tevékenység első négy évében, szintén törlésre került. Ez a változtatás ugyancsak logikusnak tekinthető, mivel a régi rendelkezés gyakorlatilag előírta, hogy a pályázó azelőtt írjon ki pályázatokat és válassza ki az alkalmazni kívánt cégeket, még mielőtt ténylegesen megnyerte volna az ajánlatot.

A fentiekben említett intézkedések hiányának nagy valószínűséggel az a következménye, hogy a Minisztérium nagyobb mérlegelési jogkört nyer a pályázati felhívás részleteinek megállapításakor, hiszen e tekintetben a Bányászati Törvény és a bányászati törvény végrehajtásáról szóló 203/1998.

        (XII. 19.) Korm. rendelet csupán általános előírásokat tartalmaz.   

 Az intézkedés, amely a pályázati felhívások Minisztérium általi közzétételét írja elő legalább 30 nappal az ajánlatok benyújtásának időpontja előtt, szintén törlésre került.

Mivel a Bányászati Törvény előírja a pályázati felhívások EU hivatalos lapjában történő közzétételét minimum 90 nappal a benyújtási határidőt megelőzően, míg a koncesszióról szóló törvény 60 napot ír elő, feltételezhető, hogy a 30 napos határidő eltörlésének célja a különböző szabályozások közötti ellentmondások elkerülése volt.

A Rendelet a Minősítő Bizottság döntéshozatalára vonatkozó szabályokat is módosította.

A korábbi szabályozás szerint a Minősítő Bizottságnak kétharmados többséggel kellett döntenie arról, hogy mely ajánlattevőt részesíti előnyben, míg az új szabályok csupán egyszerű többségi szavazást követelnek meg. Az új rendelkezések szerint a tagok legalább hétharmadának, az elnök részvételével együtt, jelen kell lennie a határozat meghozatalakor. Változatlan marad azonban, hogy a végleges döntést a miniszternek kell meghoznia a Minősítő Bizottság indítványa alapján.

A Rendelet szerint a Minősítő Bizottságot az ajánlatok benyújtásának határideje előtt hét nappal kell megalakítani, míg a korábbi rendelet tizenöt napot írt elő. Álláspontunk szerint ez arra utalhat, hogy az eljárás lerövidülhet, habár a Minősítő Bizottság megalakításában fellépő esetleges késleltetés valójában késedelmet okozhat a pályázati eljárásban. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Rendelet előírja, hogy a Minősítő Bizottság tagjait az ajánlatok benyújtásának határidejét megelőzően 30 nappal ki kell jelölni.

Megjegyzendő, hogy a Bányászati Törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a koncesszió odaítélésének folyamatával kapcsolatos rendelkezéseket is magában foglalja. Ezt a rendeletet a közelmúltban az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a koncessziós pályázati eljárás tekintetében kismértékben módosította; a módosítások 2014. január 1-én léptek hatályba.

Összegezve, álláspontunk szerint a fenti részletezett, túlzott követelményeket támasztó előírások enyhítése mindenképpen a jövőbeli pályázók javára válik, azonban fontos megjegyezni, hogy a következő pályázati forduló potenciális sikere a felkínált területek földrajzi vonzerejében rejlik.