Dashcam a volán mögött – Hasznos társ vagy jogi útvesztő?

A modern technológia fejlődése nemcsak a közlekedés biztonságát javítja, hanem új jogi kihívásokat is generál. Napjainkban a fedélzeti kamerák, vagyis a dashcam-ek egyre népszerűbbek a sofőrök körében. Nem csoda, hiszen segíthetnek egy-egy baleset felelősének azonosításában, és hasznos bizonyítékként szolgálhatnak vitás közlekedési helyzetekben. De vajon mennyire védett az, aki ilyen eszközt használ? Milyen szabályokra kell feltétlenül odafigyelnünk? 

1. Dashcam: hasznos vagy kockázatos?

A fedélzeti kamerák napjaink egyik legelterjedtebb autós technológiai eszközei világszerte. Segítenek rögzíteni a közlekedés során történt eseményeket, beleértve a baleseteket, jogsértéseket vagy akár a közlekedési szabályok megsértését.

A legfőbb előnyük, hogy a gépjármű vezetők egy közlekedési baleset, vagy káresemény bekövetkezése esetén videós bizonyítékkal rendelkeznek, amely elősegítheti érdekeik érvényesítését a biztosítóval és a károkozóval szemben. Ugyanakkor használatuk kockázatos is lehet, és súlyos bírságokkal járhat, ha nem tartjuk be a használatukra vonatkozó előírásokat.

Jelen cikk keretében a fedélzeti kamerák jogi vonatkozásait, a magyar és a nemzetközi jogi környezetet és a szabályozás továbbfejlesztésének lehetőségét vizsgálom meg.

2. Nemzetközi szabályok és eltérések

A fedélzeti kamerák globális szabályozása nem egységes, országonként teljesen eltérő jogi környezettel találkozhatunk.

Vannak olyan nemzeti jogrendszerek, amelyek egyáltalán nem engedik a kamerák felszerelését, ilyen például Portugália, ahol egy fedélzeti kamera birtoklása is komoly bírságot von maga után. Míg bizonyos országok jogrendszere lehetőséget nyújt a beszerelésre szigorú kötöttségek betartása mellett. Ilyen jellegű szabályozás figyelhető meg Nyugat-Európa több államában. Például, Ausztriában lehet fedélzeti kamerát használni, azonban, ha a felvétel a rendszámok és személyazonosságok beazonosíthatóságával kerül közzétételre az interneten akár 10.000 EUR – 25.000 EUR bírság is sújthatja a szabálysértőt, akárcsak Luxemburgban. A német jogszabályok szerint a kamerák csak akkor telepíthetők, ha azok nem sértik mások személyiségi jogait, és ha nem irányulnak mások magánterületére.

Ehhez képest Kelet-Európában, például Oroszországban vagy Ukrajnában szinte kötelező a fedélzeti kamerák beszerelése, a biztosítóknál szinte alapvető elvárás, hogy a kamerák által rögzített felvételeket elkérik a mérlegeléshez, ugyanis gyakoriak a biztosítási csalások, és a bizonyítékként felhasznált kamerafelvételekkel ezeket szeretnék kiküszöbölni.

Az Egyesült Államokban a szabályozás államonként eltérő. A legtöbb államban engedélyezett a fedélzeti kamerák használata, de a kamerák által rögzített adatokat csak akkor lehet megosztani, ha az nem sérti a helyi adatvédelmi törvényeket.

Kiemelendők továbbá az Egyesült Királyság fedélzeti kamera használatára vonatkozó szabályai, ahol részletesen szabályozzák a vállalkozások gépjárműiben használt fedélzeti kamerákat: a felvételeknek meg kell felelniük a UK GDPR adatvédelmi előírásainak, a kamera nem akadályozhatja a vezető látóterét, a felvételek jogszerűen felhasználhatók bíróság előtt, azonban a magánélet megsértése, a jogellenes rögzítés vagy a megosztás jogi következményekkel járhat.

A külföldi államok vonatkozó szabályainak ismerete azért lényeges, mert, ha külföldön használjuk a gépjárművünket akkor annak az országnak a jogrendszere lesz a fedélzeti kameránkra irányadó, ahol éppen tartózkodunk.

3. Fedélzeti kamerák használata Magyarországon

A fedélzeti kamerák elsődleges célja a személy- és vagyonvédelem, valamint a közlekedési biztonság növelése, ezért a gépjárműben való elhelyezésükkor a közlekedésbiztonsági szabályokra is tekintettel kell lenni. Így pl. külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kamera ne akadályozza a vezető látóterét, és ne befolyásolja a közlekedési jelek észlelését. A kamera rögzítésének stabilnak kell lennie, hogy ne mozduljon el vagy essen le vezetés közben. Javasolt a kamera elhelyezése a jármű szélvédőjén vagy előterében, olyan pozícióban, ahol nem tereli el a figyelmünket a vezetéstől, de mindeközben a szükséges adatokat is képes rögzíteni.

A közlekedésbiztonsági szabályok mellett az adatvédelmi szabályok ismerete is elengedhetetlen. A fedélzeti kamerák használatára egyrészt vonatkoznak az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 számú rendeletének (általános adatvédelmi rendelet – GDPR) szabályai, amely az adatkezelésre vonatkozó szigorú előírásokat tartalmaz. Ezen kívül érdemes még figyelembe venni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalásait és az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. számú iránymutatását is érinti, ami a személyes adatok videóeszközökkel történő kezelését szabályozza.

Mivel a fedélzeti kamerák személyes adatokat rögzíthetnek (például rendszámtáblák vagy arcvonások), így az adatkezelésnek meg kell felelnie a GDPR előírásainak. A felvételek kizárólag balesetek vagy közlekedési szabálysértések bizonyítására használhatók, és tárolásuk korlátozott ideig történhet. A felvételek nem oszthatók meg harmadik féllel jogalap nélkül, és az adatkezelőnek (a kamera tulajdonosának) kötelessége tájékoztatni az érintetteket a felvétel készítéséről. A túlzott adatkezelés (például folyamatos vagy indokolatlan rögzítés) sérti a személyes adatok védelmét, és bírságot vonhat maga után. Ha a felvételek nyilvánosságra kívánjuk hozni (például megosztás a közösségi médiában), akkor ehhez az érintettek beleegyezése szükséges.

4. Mi a helyzet a céges autókkal? 

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi a helyzet a céges autókkal és az azokban elhelyezett fedélzeti kamerákkal, mire kell figyelemmel lennünk, ha munkáltatóként a cégautóinkban szeretnénk elhelyezni fedélzeti kamerákat.

A céges autók fedélzeti kamerákkal történő használata komplex jogi kérdéseket vet fel, mivel egyszerre merülhetnek fel munkajogi, adatvédelmi és közlekedésbiztonsági aggályok, a javasolható megoldások köre pedig nagyban függ az egyéni tényezőktől.

Általánosságban azonban adatvédelmi szempontból elmondható, hogy a fedélzeti kamerák bevezetése előtt érdemes érdekmérlegelési tesztet készíteni, illetve a cég adatkezelési tájékoztatóját is ki kell egészíteni a fedélzeti kamerákra vonatkozó rendelkezésekkel. Az adatkezelési tájékoztatóban részletesen fel kell tüntetni, hogy miért kerül sor a kamera telepítésére, hogyan történik az adatkezelés, és milyen jogai vannak a munkavállalóknak az adatkezelés kapcsán. Továbbá a munkavállalókat is előzetesen tájékoztatni kell, hogy az cégautóikban fedélzeti kamera kerül elhelyezésre.

5. A jövő kihívásai és a lehetséges megoldások

Amint az a szabályok vizsgálatából is kiderült, több bizonytalanság is felmerül a fedélzeti kamerák használatát illetően, így meglátásom szerint, szükséges lenne egy egységes EU-s szabályozás, amely kiküszöbölné a tagállamok szabályozásai között a fennálló anomáliákat fedélzeti kamerák vonatkozásában, ezzel megkönnyítve az országokon átívelő fedélzeti kamera használatot. Újabb technológiai megoldások bevezetése (például az arcok és rendszámok automatikus elhomályosítása, illetve adatok törlése abban az esetben, ha nem történt baleset) is segíthet eloszlatni az adatvédelmi aggályokat.

Lényeges lehet még a nyilvános tájékoztatás és az engedélyezési rendszerek szerepe. A közlekedők tájékoztatása és a kamerák használatának engedélyezése érdekében a hatóságok olyan egyszerűsített engedélyezési rendszert vezethetnének be, amely garantálja a jogszerű adatkezelést, ugyanakkor nem terheli túl a gépjárművezetőket.

A fedélzeti kamerák elterjedése megállíthatatlan, ezért elengedhetetlen lenne egy átlátható, egységes jogszabályi háttér megalkotása, amely mind a gépjárművezetők, mind a hatóságok érdekeit védi. Amíg azonban egy ilyen szabályozás nem születik meg, a legjobb, amit tehetünk, hogy alaposan tájékozódunk a célország jogi előírásairól, és ügyelünk a személyiségi jogok tiszteletben tartására. Így a fedélzeti kamera valóban a biztonságunkat szolgálhatja – anélkül, hogy jogi következményekkel kellene szembenéznünk.

Szerző: Dr. Oláh Bálint