Digitalizáció az ingatlan-nyilvántartásban

A digitalizáció már régóta jelen van a jogalkalmazásban, a cégbírósági eljárások és pl. a fizetési meghagyásos eljárások is több, mint egy évtizede elektronikusan zajlanak, a közigazgatási és bírósági eljárások túlnyomó részében is teret hódított magának a digitális ügyintézés. Az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése eddig a megszokott papír alapon működött egyfajta utolsó mohikánként, jóllehet a tulajdoni lapok és térképek elektronikus hozzáférése elég régóta biztosított volt. A földhivatali ügyintézés, iratbeadás mind az ügyfelek, mind a jogi képviselők részéről általában személyes jelenlétet igényel. Ez azonban a 2023. február 1-jén hatályba lépő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvénnyel jelentősen megváltozik, az új törvény felváltja és hatályon kívül helyezi a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvényt és számos változást hoz majd a gyakorlatban is a következő évtől.

A gyakorlatban az egyik legfontosabb változás, hogy sor kerül az ingatlan-nyilvántartás és a hozzá kapcsolódó földhivatali eljárás teljes mértékű digitalizációjára. A papíralapú ügyintézés és a földhivatali sorban állás megszűnésével egyszerűbbé, hatékonyabbá és gyorsabbá válik az eljárás, amelynek keretében a szükséges okiratokat elektronikus úton, az ingatlan-nyilvántartási kérelmet pedig kizárólag egy a későbbiekben megjelenő kormányrendelet által meghatározott elektronikus űrlapon keresztül lehet majd benyújtani. Az elektronikus ügyintézés eredményeképpen a beküldendő okiratok is elláthatóak elektronikus aláírással, így az aláíró feleknek sem szükséges adott esetben időt és pénzt áldozni az adásvételi szerződést szerkesztő jogi képviselőhöz való utazáshoz, hanem azt könnyen és egyszerűen megtehetik online formában is. Megszűnik tehát az ügyfelek számára gyakorta végtelennek tűnő aláírási kötelezettség.

Szintén fontos újdonság, hogy az elektronikus ingatlan-nyilvántartás folytán a jövő évtől már nemcsak térképi, hanem térbeli ábrázolásra is lehetőség adódik, így az ingatlan-nyilvántartás részeként működő állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban immáron a föld alatti, illetve az egymás alatt és fölött elhelyezkedő építmények is láthatóak lesznek. A nyilvántartás továbbá összekapcsolásra kerül más közhiteles nyilvántartásokkal is, amely által az egyes adatokban bekövetkezett változások gyorsabban átvezethetőek lesznek.

Az egyes jogok és tények bejegyzésére, illetve törlésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárások során továbbra is szükséges a jogi képviselet és az alapul szolgáló okiratok ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzése, azzal kiegészítve, hogy az új szabályok értelmében már minden bejegyzendő jog esetében szükséges az ellenjegyzés, vagyis például az elővásárlási vagy a földhasználati jog esetében is.

Ami az egyes jogok és tények törlését illeti, az új törvény alapján már kizárólag jogerős bírósági, hatósági határozat vagy végleges közigazgatási hatósági határozat szükséges, tehát a felek megállapodása alapján, például, ha úgy döntenek, felbontják az adásvételi szerződést, már nem törölhető a korábban bejegyzett jogosultság.

Lényeges újítás továbbá, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben népszerű függőben tartási lehetőség megszűnik. Helyette, amennyiben az aláírás és a vételárfizetés időben elválik, a tulajdonos fenntarthatja a tulajdonjogát és a kérhető ezen fenntartáshoz kapcsolódóan a vevői jog bejegyzése.

Az új szabályozás jelentős változást hoz a jogi képviselők számára is, abban a tekintetben, hogy a kérelmeknek az elektronikus ingatlan-nyilvántartásba történő beadásához szükséges lesz egy szakosított képzésen részt venni és csak ennek teljesítése után válik majd jogosulttá az ügyvéd arra, hogy ingatlan-nyilvántartási eljárásban közreműködhessen.

Az ingatlan-nyilvántartás továbbra is nyilvános marad, amely bárki számára betekinthető, azzal a különbséggel, hogy kivezetésre kerül az eddigi nem hiteles tulajdonilap-másolat, helyét az ügyleti tulajdonilap-másolat veszi át, amely a teljes tulajdonilap-másolat adatain kívül a bejegyzett és törölt jogok, tények jogosultjainak - a személyi azonosítón kívüli - a tulajdoni lapon feltüntetett valamennyi azonosító adatát tartalmazza.

A digitalizáció további jótékony hatása jelentkezik abban, hogy a kérelmek bármely földhivatal által intézhetők lesznek, nem kizárólag az ingatlan fekvésének helye szerint illetékes hivatalra hárul a feladat, ami a kapacitáskihasználás tekintetében nagyban javíthatja az ügyvitel gyorsaságát.

Az új szabályozás számos előnyös változást hoz, minden részletszabály azonban még nem ismert ugyanígy várat még magára a jogi képviselők számára előírt képzés részletszabályainak megállapítása.

Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése és digitalizációja már régóta váratott magára, így a hamarosan hatályba lépő változások, ugyan néhány szigorítást is tartalmaznak, minden bizonnyal az ingatlanforgalom javára szolgálnak majd és az ügyfelek számára is átláthatóbbá teszik a gyakorlatban a jogügyletek lebonyolítását.

Szerzők:

Dr. Balázs Dániel és Dr. Kuti Dóra Katalin