Egységes munkáltatói visszaélés-bejelentésvédelem – hosszú késlekedés után megvalósult a hazai jogharmonizáció

A múlt héten az Országgyűlés elfogadta a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényt. Hazánk ezzel egy régi adósságot törlesztett a Bizottság felé, hiszen a vonatkozó európai uniós irányelvet 2021. decemberéig kellett volna átültetni a nemzeti jogba, és annak elmaradása miatt kötelezettségszegési eljárás is indult.

Azonban ami késik, nem múlik, a vonatkozó jogharmonizáció végül megvalósult. Lássuk, mit is jelent ez a gyakorlatban!

Új kötelezettség a legalább 50 főt foglalkoztatóknak

A whistleblowing lényege, hogy a munkáltatóknál olyan rendszer kerüljön kiépítésre, amely a munkahelyi visszaélések bejelentésére szolgál és védi a jóhiszemű bejelentőket. A korábbi szabályozáshoz képest legfontosabb változás, hogy az új jogszabály előírja a belső bejelentési csatorna kialakításának kötelezettségét a foglalkoztatóknál, amit ún. „belső visszaélés-bejelentési rendszerként” definiál. Belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia annak a munkáltatónak, aki legalább 50 főt foglalkoztat, azaz a jogszabály kötelezővé teszi a whistleblowing rendszer bevezetését minden olyan szervezetnél, ahol a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében alkalmazott személyek száma eléri az 50 főt. A jogszabály könnyítésként lehetővé teszi, hogy azok a foglalkoztatók, akik legalább 50, de legfeljebb 249 személlyel állnak foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, közösen hozzanak létre, és üzemeltessenek visszaélés-bejelentési rendszert, ami jó lehetőség az erőforrások optimalizálására és az együttműködésre azonos, vagy hasonló tevékenységet végző foglalkoztatóknál. Természetesen a whistleblowing-rendszer létrehozásának lehetősége az 50 fő alatti foglalkoztatóknál is lehetséges, de nem kötelező.  

Ahogy az a fenti megfogalmazásból is kiderül, az új szabályozás személyi hatálya közel sem csak a munkavállalókra vonatkozik, azaz számos más személy is lehet ’bejelentő’: azt a munkavállalók mellett a volt munkavállalók, a felvételi eljárás folyamatában résztvevők, a foglalkoztatóval szerződött egyéni vállalkozók, egyéni cégek, potenciális és volt szerződött partnerek, a foglalkoztató tulajdonosai, ügyvezetői, gyakornokok, önkéntesek is megtehetik.

A törvény tárgyi hatálya meglehetősen általános, a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A bejelentést írásban és szóban is meg lehet tenni. A rendszer működtetésére – ideértve a bejelentések fogadását, feldolgozását, az adatkezelést, a bizalmas információkat és a bejelentés elintézését is – a jogszabály igen részletes eljárásrendet ír elő, amely konkretizálja az annak alapját képező Irányelv rendelkezéseit.

Hogy vezessük be rendszert, ha a kötelezettség ránk is vonatkozik?

Jó hír, hogy a jogalkotó hagyott némi időt a rendszer bevezetésére. Azok, akik legalább 50, de legfeljebb 249 főt foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésére vonatkozó kötelezettségüket 2023. december 17-ig kötelesek teljesíteni. Fontos tudni, hogy nem muszáj a rendszert ’házon belül’ megvalósítanunk, annak a működtetésével bejelentővédelmi ügyvédet is megbízhatunk. Ezzel egyrészt időt takaríthatunk meg, hiszen egy belső rendszer kialakítása komoly lekötöttséget jelent a szervezeten belül. Másrészt pedig biztosíthatjuk a rendszer foglalkoztatótól teljesen független, pártatlan működését, erősítve a bejelentések kezelésének hitelességét. A bejelentési rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen egy olyan belső panaszkezelési szabályzat hatályba léptetése is, amely a foglalkoztató egyéni igényeit, működési sajátosságait szem előtt tartva biztosít teljes körű jogszabályi megfelelést.

A felkészülést érdemes időben elkezdeni. 

Kép forrása: unsplash