2023. 09. 28.
Gazdasági tevékenység folytatása felszámolás után? Hogyan?
A felszámolási eljárás a tönkrement társaság végleges megszüntetéséhez vezet, ahonnan – legalábbis az eddigi magyar jogszabályi előírások szerint – nem volt visszatérés. A felszámolási eljárás célja ugyanis a fizetésképtelenné vált gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetése. Ennek során a felszámoló persze korábban is dönthetett úgy, hogy a tönkrement cég a hitelezők érdekében folytatja a gazdasági tevékenységét, de csak a felszámolás befejezéséig és csak azért, hogy a hitelezők igényei a lehetőség szerinti legnagyobb mértékben kielégítésre kerülhessenek.
Nehéz azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdasági tevékenység folytatása mellett a hitelezők elsődleges érdekei mellett más fontos szempontok is szólhatnak. Sokszor előfordul például, hogy a felszámolás alá került társaság vagyonelemei a cég speciális tevékenysége, vagy az eszközök sajátosságai miatt aránytalanul nehezen lennének értékesíthetők, vagy akár el sem mozdíthatók a helyükről. Az időleges továbbműködést indokolhatja az is, ha a társaság olyan speciális szaktudással rendelkező munkavállalókat foglalkoztat, akiknek a munkaerőpiacon történő elhelyezkedését a működés azonnali leállása aránytalanul megnehezítené, sőt talán lehetetlenné tenné. A tönkrement cég továbbműködtetése az üzleti partnerek és a cég tágabb földrajzi és szociális környezete szempontjából is fontos lehet, akár a felszámolási eljárás befejezését követően is. Sajnos azonban a közelmúltig erre a magyar jogrendszer semmilyen lehetőséget nem biztosított. A helyzet azonban nemrégiben szűk körben, nem látványosan, de mégis jelentősen megváltozott.
A felszámolás alatt álló társaság gazdasági tevékenységének tovább folytatására / újraindítására mostantól a felszámoló új gazdasági társaságot is alapíthat
Egy jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet, megoldását nyújthat a fenti problémára, de csak a veszélyhelyzet fennállása alatt. A jogszabály ugyanis „veszélyhelyzeti”, azaz a hatályos jogszabályok alapján még jelenleg is fennálló „veszélyhelyzet” ideje alatt lehetővé teszi, hogy meghatározott feltételeknek megfelelő, felszámolás alatt álló társaság felszámolója a tulajdonosok együttműködésével, a társaság nevében létrehozzon egy olyan új gazdasági társaságot, amely a felszámolandó cég tevékenységét fogja folytatni, a szükséges eszközállomány és munkaerő átvételével. A felszámolónak ehhez még a hitelezői választmány és az állami hatóságok hozzájárulását sem kell beszereznie, a lényeg, hogy az így létrehozott az új gazdasági társaság üzletrészeit, a felszámolónak nyilvános felhívás útján egy naptári éven belül értékesítenie kell. Az új gazdasági társaság későbbi tulajdonosai pedig abba a szerencsés helyzetbe kerülnek, hogy nem kell tovább vinniük a tönkrement cég terheit, adósságait, rendezetlen pénzügyi pozícióit. A felszámoló által alapított társaság új tulajdonosai a felszámolt társaság vagyonát „tisztán”, azaz terhektől mentesen szerzik meg. Ez nem látványos, de nagyon jelentős változás, hiszen felszámolási eljárásban egészen eddig csak a vagyontárgyak „darabonként” történő megszerzésére volt lehetőség. Sok lejtmenetben lévő társaságnak jelenthetett volna kiútat, ha az értékeiket és a terheiket külön-külön jogutódba csomagolhatták volna, és a tartozásokat, adósságokat elfeledve „csak a jóval” újra indulhattak volna. Ezt azonban a korábbi Gt., és jelenleg a Ptk. is alapelvi szinten tiltotta. Mostantól azonban ez – ha nem is mindenki számára – kivétel született.
A gazdasági tevékenység folytatására alapítandó társaság alapítására jogosultak köre
Az igazi kérdés mostantól tehát nem az, hogy "hogyan", hanem hogy "mely felszámolás alatt álló társaság" tevékenysége folytatható terhektől mentesen, a felszámolási eljárást követően is. A válasz erre sokak számára első hallásra furcsa lehet: a „veszélyhelyzeti” jogszabály értelmében ugyanis a felszámoló csak azon felszámolás alatti cégek esetében élhet a továbbműködtetést célzó cégalapitás lehetőségével, amelyek (i) több mint négyszáz napja nem tettek eleget a számviteli törvény szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek, és (ii) az utolsó letétbe helyezett éves beszámolója szerinti értékesítésének nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a tízmilliárd forintot.
Felmerül a kérdés, hogy a jogalkotó miért pont a két említett paraméter alapján határozta meg azon felszámolás alá került / kerülő társaságok körét. Mert fordítsuk le mindezt a gyakorlatra: ha egy társaságnak a tavalyi (2022-es) évre vonatkozó beszámolója idén május 31-ig nem került leadásra, akkor a felszámoló legkorábban 2024 július közepén dönthet új cég alapitásáról azzal, hogy a tíz milliárd forint összegű nettó értékesítési árbevétel legkésőbbi irányadó éve 2021. Ez akár azt is jelentheti, hogy a korábban jelentős, de mára felszámolás alá került cég már legalább 2,5 éve egyáltalán nem is működik. De a 2,5 év „holtidő” is csak a minimális időrés, a jogalkotó ugyanis e tekintetben felső határt nem is szabott. Azaz elviekben az sem kizárt, hogy az utolsó letétbe helyezett beszámoló óta nem "csak" négyszáz, hanem mondjuk ezer, vagy akár több ezer nap telt el. A törvényi feltételek igy is teljesülnek, azaz akár már hosszú évek óta jogsértésben lévő, nem vagy alig működő társaságok lehetnek igy „a múlt terheit feledve” újraéleszthetők / újra gombolhatok.
A jogszabálynak azonban komoly korlátai vannak:
1) Személyi hatálya már önmagában, óhatatlanul kérdéseket vet fel, hiszen kisebb árbevételű cégek is méltók lehetnek a működő egységként történő megmentésre.
2) Az éves beszámoló leadásának elmulasztására időbeli felső határ nincs, igy akár már évek óta „alvó”, valaha jelentős cégek válnak a terhek nélkül, csak az értékeket „kiválogatva” újra feléleszthetővé.
3) A hitelezők kizárása az új cég alapitására vonatkozó felszámolói döntés folyamatból sokak számára kifejezetten aggályosnak tűnhet.
4) A megállapított új cég üzletrészeinek meghiúsult értékesítése az új gazdasági társaság végelszámolását és ezáltal a felszámolás során felosztható vagyont és igy a hitelezőket szükségtelenül és aránytalanul terheli, miközben a folyamatba beleszólásuk nincs.
5) A kormányrendelet egy ún. veszélyhelyzeti rendelet, amely jelen állás szerint, a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszíti - ez a nap a jelen cikk megírásának időpontja 2023. november 25. napja a 2023. évi XI. törvény 2. § (Közlönyállapot) alapján -, tehát „célhoz és időhöz” kötött.
A jogszabály valódi súlyát, értékét jelenlegi ismereteink szerint a veszélyhelyzet hossza fogja meghatározni. Tényleges szerepe pedig majd csak akkor lesz megérthető, ha utólag kikristályosodik, hogy a „veszélyhelyzet” ideje alatt mely tönkrement vállalkozások működése került megmentésre vagy eladási célú felélesztésre. Érdekes kérdés továbbá, hogy a jogalkotó nem dönt-e később e lehetőségnek a rendes, nem veszélyhelyzeti jogszabályi szintre való emelése mellett.
A cikket a dinamikus és jól képzett nemzetközi csapattal rendelkező bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Irodához a közel múltban csatlakozott Dr. Balogh Márton írta. Ügyvédi tevékenységének gyakorlása során a banki finanszírozás, a társasági jog és a peres képviselet körében rendelkezik – más jogterületek mellett – jelentős tapasztalattal.
Dr. Jádi Németh Andrea, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda ügyvezető partnere a következőkkel köszöntötte csapatunk új tagját: „Mártont korábbi tapasztalatainak eredményeként ma a szakterülete egyik kiemelkedő tudású ügyvédjeként tartják számon, így tudása nagyon fontos, további erősítést ad irodánk Bankügyletek és Finanszírozás Csoportjának sikeres munkájához.”
Dr. Balogh Márton elmondta: „Nagyon örülök, hogy Magyarország egyik vezető jogi tanácsadójává vált csapatának lehetek a tagja. A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda lendületes csapata, mint független, ám a bpv LEGAL Társulás tagjaként komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező ügyvédi iroda, nagyszerű platformot biztosít számomra az ügyvédi praxisom továbbfejlesztésére, várom közösen elért új sikereinket.”
Források:
Alaptörvény 53. cikk (1) és (5) bekezdés
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80-81. §