„Gyorsítósáv” a bíróságokon – Itt az egyszerűsített polgári per

A nemrég elfogadott igazságügyi törvénycsomag által az idei évben számos újdonság kerül be a polgári perrendtartási törvény (Pp.) rendelkezései közé, köztük a 2025. augusztus 19-től hatályos egyszerűsített polgári per intézménye is, amely a sokszor éveken át húzódó „hagyományos” peres eljárásokhoz képest egy gyorsabb, (költség)hatékonyabb alternatívát kínál a jogkereső közösség számára. Az új eljárástípus ugyanakkor nem jár kompromisszumok nélkül: a gyorsaság ára több eljárási jogosultság korlátozása.

De mit takar pontosan az egyszerűsített eljárás? Mikor alkalmazható, miben tér el a megszokott peres folyamattól és kik számára lehet előnyös?

Kizárólag megállapodás alapján – kivételekkel

Az új jogintézmény egyik legérdekesebb sajátossága – és egyben korlátja –, hogy az egyszerűsített polgári per kizárólag a felek előzetes, írásbeli megállapodása alapján indítható. Ez a megállapodás a keresetlevél kötelező tartalmi eleme, így az új eljárási szabályok alkalmazása érdekében arra a beadványban kifejezetten hivatkozni kell és csatolni is szükséges.

Az üzleti gyakorlatban egy esetleges jövőbeli jogvita kereteiben való megállapodás nem ismeretlen; számos, főleg nemzetközi érintettségű szerződéses ügylet tartalmaz kikötést például az alkalmazandó jogra vagy kizárólagosan eljáró bíróságra, így ehhez hasonlóan a felek az egyszerűsített perre irányuló szándékukat előzetesen, a későbbi jogvitájuk alapját képező szerződésben is rögzíthetik, de annak sincsen akadálya, hogy közvetlenül a keresetindítás előtt, egy külön dokumentum formájában is megállapodjanak. A lényeg, hogy a bíróság számára egyértelműen igazolható legyen: mindkét fél az egyszerűsített szabályok alkalmazását kívánja.

Fontos kiemelni, hogy a jogalkotó bizonyos ügytípusok esetében kizárja az egyszerűsített per lehetőségét. Ilyenek például a személyi állapotot érintő ügyek – mint a házassági vagy apasági perek –, valamint a fogyasztói jogviszonyokból eredő viták és a munkaügyi perek. Az új eljárási forma így elsősorban, de nem kizárólagosan vállalkozások közötti, tipikusan szerződéses jogvitákra kínálhat gyorsabb, hatékonyabb megoldást.

Rövidebb és olcsóbb út az ítélethez

Az egyszerűsített per legfőbb vonzereje a gyorsaság és a kedvezőbb költségek. Az eljárás nem oszlik külön perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, a keresetlevél beérkezése után az alperesnek pedig az általános 45 nap helyett mindössze 15 napja van az ellenkérelem benyújtására. A bíróság is soron kívül jár el: a szokásos 30 nap helyett 8 nap az általános intézkedési kötelezettség. Az írásbeli ellenkérelem után pedig legfeljebb egyetlen további írásbeli nyilatkozatra van lehetőség, ami tovább gyorsítja az ügyet.

A Pp. az ellenkérelem beérkezését követően lehetőséget biztosít a feleknek, hogy áttérjenek az általános szabályokra, ugyanis azt követően, hogy minden fél megtette a perbeli nyilatkozatát, a bíróság köteles őket nyilatkoztatni, hogy kérik-e az általános szabályok szerinti folytatást. Amennyiben mindkét fél kéri, a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki és az eljárás az általános szabályok szerint folytatódik tovább, ellenkező esetben a felhívástól számított 30 napon belül ítéletet hoz.

Az eljárás minél gyorsabb befejezése érdekében az egyszerűsített per teljes mértékben írásbeli formában zajlik, azaz a bíróság nem tart tárgyalást, nincs tanúmeghallgatás, továbbá a törvény kizár az eljárásból olyan perbeli cselekményeket, mint a szünetelés, viszontkereset előterjesztése, kereset- és ellenkérelemváltoztatás vagy épp a perbe történő beavatkozás, amelyek a hagyományos perekben gyakran a per elhúzódásához vezetnek.

Az új jogintézmény tehát számos megszokott és gyakran alkalmazott eljárási lehetőségtől fosztja meg a részvevőket, így kvázi ellensúlyozva ezt, a vonatkozó jogszabály csökkentett illetékösszeget állapít meg egyszerűsített perek esetén, amely az általános szabályok szerint kalkulált összeg 70%-a.

Korlátozott bizonyítás és ügyvédkényszer

A kötelező írásbeliség természetesen a bizonyítási eljárásra is kihat; kizárólag okirati bizonyítékok és írásbeli szakértői vélemények fogadhatók el, tanúvallomásra vagy személyes nyilatkozatra nincsen lehetőség. A szakértői bizonyítás is szigorúbb keretek között zajlik: nincs mód új szakértő kirendelésére vagy a szakvélemény kiegészítésére.

Mindezekből következik, hogy a megfelelő bizonyítási stratégia és a benyújtandó bizonyítékok pontos meghatározása már a per elején kulcsfontosságú. Ennek szakszerű biztosítása érdekében a Pp. az egyszerűsített perekben kötelezővé teszi a jogi képviseletet, amely nemcsak a felek érdekeit védi, hanem a strukturált és releváns beadványok révén a bíróságok munkáját is segíti. Ugyan a kötelező jogi képviselet valamelyest árnyalhatja a csökkentett illetékből fakadó pénzügyi előnyt, biztosítja, hogy az eljárás szakmailag megalapozott és gördülékeny legyen.

Jogorvoslat – gyorsan és szűk körben

Bár az új eljárástípus nem tagadott célja a bíróságok tehermentesítése és az ügyek gyorsabb elintézése, a jogorvoslathoz való jog továbbra is biztosított – igaz, szűkebb keretek között. Eltérés, hogy 15 helyett csak 8 nap áll rendelkezésre a perben hozott döntések ellen a másodfokú bírósághoz fordulni, ítélet esetén pedig kizárólag lényeges eljárási szabálysértésre vagy jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye fellebbezésnek. 

Az egyszerűsített perek további jelentős sajátossága, hogy a jogerősen hozott döntés ellen nincs lehetőség felülvizsgálati kérelemmel fordulni a Kúriához. Ez a korlátozás ugyan nagymértékben szűkíti a jogorvoslat lehetőségét, de a jogvita gyorsabb lezárását is biztosítja, ami különösen vállalati szereplők számára lehet előnyös, mivel kiszámíthatóbban tervezhető a per időtartama és költségei. Megjegyzendő, hogy az egyéb jogorvoslati lehetőségek, mint a perújítás vagy az alkotmányjogi panasz az egyszerűsített peres eljárásban is biztosított.

Megéri a választást?

Az új eljárásforma főként azoknak a kis- és középvállalkozásoknak lehet vonzó, akik gyors, tervezhető és költséghatékony megoldást keresnek jogvitáik rendezésére. A kötelező jogi képviselet biztosítja a folyamat szakmai megalapozottságát, még a korlátozott perbeli eszközök és a szigorú írásbeliség mellett is. Fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy az egyszerűsített per nem minden esetben jelent ideális választást; összetettebb és bonyolultabb bizonyítást igénylő ügyekben a szűk eszköztár és a szoros határidők korlátozó tényezőként jelentkezhetnek. Emellett kérdéses az is, mennyire reális elvárás egy jogvitás helyzetben egy olyan megállapodás megkötése, amely bizonyítási és jogorvoslati lehetőségektől foszt meg. Olyan az egyszerűbb megítélésű ügyekben viszont, ahol minden érintett fél elkötelezett a gyors és költséghatékony lezárás mellett, az új eljárásforma alternatívát jelenthet a hagyományos peres úttal szemben.

Összegzés

Az egyszerűsített polgári polgár per egy önkéntes alávetéses mechanizmust igyekszik ötvözni a más jogágakban, például a közigazgatási perekben már nem ismeretlen egyszerűsített és rövidített eljárási cselekményekkel, létrehozva ezzel egy olyan hibrid rezsimet, amely ugyan gyorsabb és költséghatékonyabb, de a felek autonómiájára erőteljesebben támaszkodó és jogorvoslati eszközökben korlátozott peres utat tesz lehetővé.

Az új eljárásforma hosszú távú sikeressége még kérdéses, a gyakorlati tapasztalatok alapján dől majd el, hogy képes-e betölteni azt a – egyelőre kevésbé egyértelmű – szerepet, amelyet a jogalkotó szánt neki.