2019. 07. 15.
Könnyebben szerződhetünk, mit elsőre gondolnánk?
Talán nem tĂşlzást azt állĂtani, hogy a technolĂłgiai innováciĂł a feje tetejĂ©re állĂtotta a szerzĹ‘dĂ©skötĂ©si szokásainkat. Az online vásárlás, illetve az interneten keresztĂĽl számĂtĂłgĂ©prĹ‘l, tabletrĹ‘l Ă©s telefonrĂłl weblapokon Ă©s applikáciĂłkon keresztĂĽl megtehetĹ‘ kötelezettsĂ©gvállalások olyan kapukat nyitottak meg, amiken belĂ©pve sokszor nehĂ©zsĂ©get okoz eligazodni abban, hogy pontosan mikor Ă©s hogyan kötĂĽnk szerzĹ‘dĂ©st. Az alapvetĹ‘ szabályokat mindenkĂ©pp Ă©rdemes tudni, nehogy akaratlanul akkor szerzĹ‘djĂĽnk, amikor nem szeretnĂ©nk, vagy Ă©pp fordĂtva. NĂ©zzĂĽk a fĹ‘ eseteket, amikor biztosan szerzĹ‘dĂ©st hozunk lĂ©tre.
SzerzĹ‘dĂ©skötĂ©s elektronikus aláĂrás alkalmazásával
Az elektronikus szerzĹ‘dĂ©skötĂ©s egyik legelterjedtebb formája, amikor egy elektronikus dokumentumra elektronikus aláĂrás kerĂĽl. Az elektronikus aláĂrás használata Magyarországon igen elterjedt az ĂĽzleti folyamatokban, valamint a hatĂłsági ĂĽgyintĂ©zĂ©s terĂ©n, Ă©s fontos eleme az elektronikus számlázásnak Ă©s a biztonságos banki kommunikáciĂłnak is. Az elektronikus aláĂrás Magyarországon termĂ©szetes szemĂ©lyek esetĂ©ben a minĹ‘sĂtett vagy fokozott biztonságĂş elektronikus aláĂrást, jogi szemĂ©lyeknĂ©l pedig az ugyanilyen paramĂ©terekkel rendelkezĹ‘ elektronikus bĂ©lyegzĹ‘t jelenti. Ilyen aláĂrás (vagy bĂ©lyegzĹ‘) elhelyezĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges aláĂrĂł eszközt minden termĂ©szetes Ă©s jogi szemĂ©ly igĂ©nyelhet a bizalmi szolgáltatások általános szabályairĂłl szĂłlĂł 2015. Ă©vi CCXXII. törvĂ©ny (,,E-ĂĽgyintĂ©zĂ©si törvĂ©ny”) szerinti bizalmi szolgáltatĂłktĂłl. A szolgáltatĂł az igĂ©nylĂ©st követĹ‘en azonosĂtja az igĂ©nylĹ‘t, Ă©s ha az minden feltĂ©telnek megfelel, szigorĂş vĂ©delmi intĂ©zkedĂ©sek kĂsĂ©retĂ©ben, dĂj ellenĂ©ben elkĂ©szĂti Ă©s átadja rĂ©szĂ©re az elektronikus aláĂrását (többnyire aláĂrĂłkártya Ă©s kártyaolvasĂł, illetve USB stick formájában).
Az elektronikus aláĂrás elhelyezĂ©sĂ©vel, amely gyakorlatilag nem más, mint egy kriptográfiai eljárás, az aláĂrĂł egy kĂłdolási műveletet vĂ©gez el a dokumentumon. Maga az aláĂrás Ĺ‘rzi azokat az informáciĂłkat, amelyek alapján megállapĂthatĂł, hogy ki, mikor, milyen dokumentumot látott el elektronikus aláĂrással. Az elektronikus aláĂrások hitelessĂ©gi feltĂ©teleit eurĂłpai uniĂłs szinten az Ăşgynevezett eIDAS rendelet (910/2014/EU) határozza meg. Az eIDAS rendelkezĂ©sei szerinti elektronikus aláĂrás jogi szempontbĂłl egyenĂ©rtĂ©kű a kĂ©zzel Ărott aláĂrással.
In-app szerződéskötés
Az internetes vásárlások lebonyolĂtását szolgálja az applikáciĂłn belĂĽli, vagy máskĂ©ppen in-app szerzĹ‘dĂ©skötĂ©s, illetve a klasszikus, webshopokbĂłl törtĂ©nĹ‘ vásárlás alapját kĂ©pezĹ‘ szerzĹ‘dĂ©skötĂ©s. Az elĹ‘bbi esetekben Ăşgy jön lĂ©tre elektronikus Ăşton szerzĹ‘dĂ©s, hogy az ĂĽgyfĂ©l nem használ elektronikus aláĂrást, hanem egy felhasználĂłi fiĂłkba törtĂ©nĹ‘ regisztráciĂłs folyamat során törtĂ©nik meg az azonosĂtása. De hogyan Ă©rtelmezhetĹ‘ kötelmi jogilag egy in-app ĂĽgylet vagy online vásárlás? Alapesetben egy szerzĹ‘dĂ©s lĂ©trejöttĂ©hez kĂ©t dolog szĂĽksĂ©ges: egy ajánlat Ă©s egy elfogadĂł nyilatkozat. Az in-app szerzĹ‘dĂ©sek esetĂ©n ez kiegĂ©szĂĽl mĂ©g egy lĂ©pĂ©ssel. A szolgáltatás nyĂşjtĂłja az applikáciĂłn keresztĂĽl tájĂ©koztatja a potenciális ĂĽgyfelet a szolgáltatásrĂłl vagy a termĂ©krĹ‘l egy ajánlattĂ©teli felhĂvás formájában, amelynek a visszaigazolásával a felhasználĂł gyakorlatilag egy ajánlatot tesz a szolgáltatĂłnak a szerzĹ‘dĂ©s megkötĂ©sĂ©re. A szerzĹ‘dĂ©s ezután az ajánlatnak a szolgáltatĂł által törtĂ©nĹ‘ elfogadásával jön lĂ©tre, akkor, amikor a szolgáltatĂł pĂ©ldául egy e-mailben a megrendelĂ©st visszaigazolja, Ă©s az elĂ©rhetĹ‘vĂ© válik a megrendelĹ‘i oldalon. Az ilyen mĂłdon megkötĂ©sre kerĂĽlĹ‘ szerzĹ‘dĂ©sek speciális szabályairĂłl többek között a Polgári TörvĂ©nykönyv elektronikus Ăşton törtĂ©nĹ‘ szerzĹ‘dĂ©skötĂ©sre vonatkozĂł kĂĽlönös szabályai rendelkeznek. Fontos, hogy az in-app szerzĹ‘dĂ©sek esetĂ©n a szolgáltatás nyĂşjtĂłját fokozott tájĂ©koztatási kötelezettsĂ©g terheli, amely többek között magában foglalja a szerzĹ‘dĂ©skötĂ©s technikai lĂ©pĂ©seit, tájĂ©koztatást arrĂłl, hogy a szerzĹ‘dĂ©s Ărásba foglaltnak minĹ‘sĂĽl-e, tartalmazza a szerzĹ‘dĂ©s kĂ©sĹ‘bbi hozzáfĂ©rhetĹ‘sĂ©gĂ©re vonatkozĂł tájĂ©koztatást Ă©s számos további garanciális elemet.
SzerzĹ‘dĂ©skötĂ©s aláĂrĂł paddal
AláĂrĂł paddal eddig a legtöbben kĂĽldemĂ©nyek átvĂ©telekor találkoztak, azonban a biometrikus aláĂrás, vagyis a kĂ©zi aláĂrás digitalizálásának alkalmazása egyre inkább terjedĹ‘ben van más szolgáltatások esetĂ©ben is, kiemelt tekintettel a banki szektorra, Ă©s jelen van a hatĂłsági ĂĽgyintĂ©zĂ©sben is. Az elektronikus aláĂrást szabályozĂł eIDAS rendelet egyik fontos rendelkezĂ©se az egyenĂ©rtĂ©kűsĂ©g elvĂ©nek a rögzĂtĂ©se, amely azt jelenti, hogy egy elektronikus aláĂrás joghatása nem tagadhatĂł meg kizárĂłlag amiatt, hogy az elektronikus formátumĂş, illetve nem felel meg a minĹ‘sĂtett elektronikus aláĂrásra vonatkozĂł összes követelmĂ©nynek. Ennek megfelelĹ‘en, az elektronikus aláĂrĂłpadon rögzĂtett biometrikus aláĂrásoknak - ha azok minden technikai Ă©s jogi követelmĂ©nynek eleget tesznek – ugyanolyan bizonyĂtĂł erĹ‘vel kell rendelkezniĂĽk, mint a szokásosan kĂ©zzel, papĂrra Ărt aláĂrásoknak. Az erre vonatkozĂł jogi szabályozási hátteret a Polgári Perrendtartás (Pp.) adja meg oly mĂłdon, hogy gyakorlatilag a biometrikus aláĂrással ellátott okiratokat is a teljes bizonyĂtĂł erejű magánokiratok közĂ© sorolja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy maga a megállapodás is az aláĂrĂł padon jelenik meg, Ă©s annak elfogadása a padon törtĂ©nĹ‘ szignálással következik be. A biometrikus aláĂrás lĂ©nyege, hogy a dokumentumhoz kĂłd formájában hozzárendelĹ‘dnek az aláĂrĂł aláĂrásábĂłl származĂł biometrikus informáciĂłk, Ă©s ezeket az informáciĂłkat hitelesĂti egy zárt rendszerben generált, elektronikus aláĂrással Ă©s idĹ‘bĂ©lyeggel ellátott tanĂşsĂtvány. Az aláĂrĂł padon törtĂ©nĹ‘ aláĂrás során a megrendelĹ‘ általában egy olyan aláĂrĂł padon olvassa el a szerzĹ‘dĂ©st, illetve helyezi el az aláĂrását, amely a szolgáltatás nyĂşjtĂłjának birtokában marad. ĂŤgy a szolgáltatás nyĂşjtĂłjának felelĹ‘ssĂ©ge gondoskodni arrĂłl, hogy a szerzĹ‘dĹ‘ fĂ©l is rendelkezzen a szerzĹ‘dĂ©sbĹ‘l ugyanolyan bizonyĂtĂł erĹ‘vel rendelkezĹ‘ pĂ©ldánnyal, mint amilyennel szolgáltatást nyĂşjtĂł (Ă©s az aláĂrĂł padot a szerzĹ‘dĹ‘ fĂ©l rendelkezĂ©sĂ©re bocsátĂł) szemĂ©ly rendelkezik. A legegyszerűbb megoldás erre az, hogy a szerzĹ‘dĂ©s megkötĂ©sĂ©vel automatikusan továbbĂtásra kerĂĽl a szerzĹ‘dĂ©s elektronikusan aláĂrt pĂ©ldánya a szerzĹ‘dĹ‘ fĂ©l által megadott email cĂmre, vagy feltöltĂ©sre kerĂĽl a szerzĹ‘dĹ‘ fĂ©l felhasználĂłi fiĂłkjába.
Az informáciĂłs technolĂłgia elterjedĂ©se a szerzĹ‘dĂ©skötĂ©st is merĹ‘ben Ăşj perspektĂvába helyezte, ami a jogalkotĂłkat is rákĂ©nyszerĂtette arra, hogy szabályozási keretet szabjanak ezeknek az innovatĂv megoldásoknak eurĂłpai uniĂłs Ă©s nemzeti szinten egyaránt. Érdemes kiemelt figyelmet fordĂtanunk az elektronikus szerzĹ‘dĂ©skötĂ©s fent rĂ©szletezett formáira, hiszen ezek már biztosan rendelkezĂ©sĂĽnkre állnak ahhoz, hogy szerzĹ‘dĂ©ses jogviszonyt lĂ©tesĂtsunk. Mivel fogyasztĂłkĂ©nt akár naponta többször is kerĂĽlhetĂĽnk olyan helyzetbe, hogy mindössze egy kattintás válasszon el minket jogilag kikĂ©nyszerĂthetĹ‘ kötelezettsĂ©gvállalások megtĂ©telĂ©tĹ‘l, fontos, hogy tudjuk, pontosan mikor, milyen szerzĹ‘dĂ©ses kötelezettsĂ©geink keletkezhetnek.