Több szem valóban többet lát? – Fókuszban a csoportos igényérvényesítés

Blogunk angol nyelvű VIDEÓ PODCAST változatáért kattintson IDE!

Hányan érzhetik magukat kiszolgáltatva, vagy tehetetlennek a gazdasági erőfölénnyel bíró piaci szereplőkkel szemben? Hogyan lehet adni több esélyt azoknak a fogyasztóknak és vállalkozásoknak, akik bármiféle tisztességtelen piaci magatartás, kartellezés, vagy versenykorlátozás áldozatai lettek? Hogyan biztosítható, hogy a kisebb potenciállal bíró károsultak is fókuszban maradjanak azáltal, hogy hatékonyan tudják a jog adta eszközökkel érvényesíteni a versenyjog megsértéséből fakadó igényeiket? Mindezekben a napjainkban is fontos kérdésekben iránytűként szolgálhat az Európai Unió Bíróságának C-253/23 számú ítélete, amely előtérbe helyezi a kollektív igényérvényesítést.

Versenyjogi alapok: megváltozott szabályok, megváltozott játék?

Az Európai Uniós jogforrások, beleértve a versenyjog területén hatályos normákat is, biztosítják azt a lehetőséget, hogy akik versenykorlátozás, kartellezés vagy tisztességtelen piaci magatartás károsultjai lettek, egymással összefogva tudják érvényesíteni jogaikat. A hazai jogrendszer tekintetében a Tpvt.-nek rövidített versenytörvényt kell megvizsgálni keresetindításhoz szükséges anyagi jogalappal kapcsolatban. A törvény részletesen taglalja a versenyjogi tiltások körét, amelyek megszegése esetén az adott entitás a károsultak irányába felelőséggel tartozik. Mind magyar és EU-s jogalkotási cél, hogy a versenyjogi szabályok megsértése ellen megfelelő eljárásjogi út legyen biztosítva, a versenytörvény is kifejezetten nevesíti a tiltott magatartási normák megszegése esetén igénybe vehető polgári per lehetőségét. Sajnos e tekintetben a hatalmas cégekkel szemben a kisebb méretű vállalkozások nem tudnak minden esetben ugyanolyan pénzügyi és szakmai erőforrást felhasználni az igényérvényesítésre. Talán legfőképpen elszántság kell ahhoz, hogy ezek a kisebb vállalatok egyedül belevágjanak peres eljárásokba, egy tisztességtelen piaci magatartás vagy kartell következményeinek érvényesítésére vonatkozóan. Erre a létező problémára nyújt mentőövként segítséget a kollektív igényérvényesítés lehetősége, hiszen jogalkotói cél, hogy az anyagi jogi normákat – így a versenytörvény tiltásait is – jogsértés esetén bírói úton lehessen érvényesíteni. Erre egyébként utal maga az Alaptörvény is, amely alkotmányos szintre emeli a jogérvényesítés alapjogának lehetőségét.

A 2025. január 28-i C-253/23 számú ítélettel az Európai Unió Bírósága megerősíti a kollektív igényérvényesítést. A kiindulópont egy német háttérrel rendelkező ügy, azonban a magyar versenyjogi igényérvényesítésre is bizonyára hatással lesz, mivel az EUB ítéletei precedens jellegűek. Az ítélet fókuszba helyezi azt a tényt, hogy az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is, biztos és kiismerhető jogi környeztet kell nyújtaniuk a versenyjogi jogsértés által károsult jogalanyok számára. A döntés kiemeli, hogy kollektív igényérvényesítéssel lehetőség nyílik a hatékony jogérvényesítésre. Már említésre került, hogy precedens jelleggel bírnak az Európai Unió Bíróságának a döntései, ezért a hazai eljárások során sem lehet figyelmen kívül hagyni az EUB által lefektetett rendelkezéseket.

Célszerűségi pertársaság - az aduász a csoportos versenyjogi igényérvényesítés esetén

A Versenytörvény Hatodik része utal arra, hogy a már korábban említett versenynormák megsértése esetén bírósági út vehető igénybe. Ugyancsak a Tpvt. részletezi, hogy az érdekelt milyen mozgástérrel rendelkezik a versenyjog területén jogérvényesítési szempontból – például kérheti a kartellezéssel kapcsolatban a jogsértés megállapítását vagy kártérítést is követelhet a polgári jogi rendelkezéseknek megfelelően. Annak belátásához, hogy egyszerre és együtt több károsult indíthat-e eljárást bíróság előtt, a polgári eljárásjogi kódexet kell megvizsgálni. Az új Pp. -ben található célszerűségi pertársaság jogintézményét hívjuk fel, mely több feleperesnek együttes perindítási lehetőséget biztosít abban az esetben, ha az adott követelések –a versenyjog területén is – hasonló ténybeli és jogi alapból keletkeztek. Vagyis elmondható, hogy a Tpvt. releváns, a vizsgált ítélettel összhangban álló rendelkezései már jelenlegi szabályaink között is felhatalmazást adnak a károsultaknak arra, hogy a Pp. -ben található célszerűségi pertársaság eszközét használják közös versenyjogi igényérvényesítés esetén.

Fordult a kocka, de mennyire lesz hatással az ítélet a jövőre nézve?

Említésre került, hogy az EUB döntései, így az aktuális C-253/23 számú ítélet is precedens jellegű, tehát a magyar eljárásjognak is figyelembe kell vennie a döntés tartalmát. Ezáltal egyrészt a versenytörvény II. fejezetében foglalt tiltások nagyobb súllyal bírnak, hiszen könnyebb a megsértésük esetén a károsultak által kezdeményezett csoportos jogérvényesítés. Ez csökkenti a jogsértés elkövetésére irányuló hajlandóságot a piaci szereplők körében, mivel nő a peres eljárásra irányuló fenyegetettség. Másrészt sokkal kedvezőbb anyagi feltételek és megspórolt adminisztrációs terhek mellett több vállalat összefogása esetén nem szükséges egyenként keresetleveleket beadni a bíróság számára. Harmadrészt előmozdíthatja a GVH – vagyis a hazai versenyhatóság hatékonyságát, hiszen nem egy, hanem több jogsértést is fel lehet tárni rövidebb időn belül.

Előnyök és hátrányok: Főnyeremény vagy túl nagy kockázat?

Véleményem szerint a csoportos versenyjogi igényérvényesítés előnyeinek és hátrányainak közelebbi vizsgálata a joggyakorlat alakítására is kihatással lesz. Elmondhatjuk, hogy a kisebb méretű vállalatok számára nehéz észrevenni a versenyjogi jogsértéseket a kellő jogi szaktudás gyakori hiánya miatt. Az igényérvényesítés oldaláról nézve negatívum, hogy a több jogalany közös platformjának kialakítása időigényes és kompromisszumokkal terhelt lehet, ugyanakkor rendkívül költséghatékony és a csoportos fellépés ereje, pszichológiai hatása elvitathatatlan. Perjogi szempontból pedig nézzük azt is, hogy a bíróságok leterheltségét is csökkentheti szemben az egyenként indított sok per által okozott adminisztrációs terhekkel. Előny szintén, hogy mivel több szem többet lát, a károsultak közösen több oldalról tudják megvizsgálni az adott jogi problémát és ezáltal hatékonyan, szinergiában érvényesíteni a jogaikat.

Felmerül azonban a kérdés, hogy a jövőre tekintettel a célszerű pertársaság jogintézménye vagy más polgári perjogi eszköz lesz a versenyjogi csoportos igényérvényesítés esetén a hatékony eljárásjogi megoldás hazai szinten az EUB C-253/23 számú ítéletét követően? 

Szerző: Poncsák Ádám

F O R R Á S O K:

Képek:

-Unsplash

Jogforrások:

-A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.)

-Alaptörvény

-A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.)

-EUB C-253/23. sz. ügyben hozott ítélete

-https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2025-01/cp250008hu.pdf